english

Nagy András: Halálos együttérzés: a “magyar ügy” és az ENSZ 1956-1963

Nagy András: Halálos együttérzés: a “magyar ügy” és az ENSZ 1956-1963

Nagy András, a Pannon Egyetem Kőszeg Kampusz egyetemi docensének 2020. szeptemberében megjelenő könyve

Tervezett megjelenés: 2020. szeptember


A könyv a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete és a Kossuth Kiadó közös kiadásában jelenik meg.


A történet, amelyet el akarok mondani, nem fényes és nem árnyas, hanem fontos. Nem a „ragyogó lapok” közé tartozik, bár éppenséggel követi azokat – az 1956-os magyar forradalmat –, de nem is a borzalmasak közé, noha nyilvánvalóan nem szűkölködik a térségünkben otthonos szörnyűségekben. Nem lehet része a nemzeti önsajnálat nagy narratívájának – bár okot adhat rá –, de nem kíván globális összefüggésekre rámutatni, mert azok gigantikus „puzzle”-jéhez még számtalan elem hiányzik.



Az itt elbeszélt eseménysor 1956. november 4-én kezdődik, a magyar forradalom leverésének hajnalán, a hidegháború egyik legdrámaibb fordulópontján, amikor jobb- és baloldalon egyszerre vált nyilvánvalóvá, hogy vége a nagy marxi illúziónak, amit szükségszerűségként egykor a haladás radikálisai felismertek volna, az éppen nem a szabadság lett, hanem az ellenkezője. Volt, akinek szíve szakadt, volt, aki tenyerét dörzsölte – történetünk szempontjából éppenséggel mindegy –, de reagálni mindenkinek kellett rá. Mégpedig nem pusztán szolidaritásból, morális kötelességből vagy éppen birodalmi érdekből, hanem a nemzetek nem sokkal korábban újraalkotott közösségének, az ENSZ-nek alapelvei szerint, amelyek érvényességét nem „de jure” hanem „de facto” mutatta meg a magyar forradalom sorsa és világvisszhangja. Ennek drámája pedig mintegy folytatta a forradalom brutális leverésének tragédiáját, bár jóval kevesebb figyelem jutott rá.


A történetmondás mostani imperatívusza abból adódik, hogy sok évvel ezelőtt már kísérletet tettem a történet egyes elemeinek feltárására, de ennek nyomán éppen nem lezárult, hanem elkezdődött az a folyamat, amely ehhez a könyvhöz vezetett. Az ott megfogalmazott állítások további kérdéseket szültek, a feltárt összefüggések rávilágítottak még feltáratlanokra, nem lehetett annyiban hagyni. Azért sem lehetett, mert az elmúlt bő évtizedben végre hozzáférhetővé váltak azok a dokumentumok – ha nem is teljességükben, de kritikus tömegükben –,
amelyek létezése korábban csak sejthető volt, de kutatásunk számára elérhetetlen. Mindezek megismerése nyomán nem csak arra kellett rádöbbennem, hogy a valóság a legmerészebb fantáziát is felülmúlja, de arra is, hogy ez a „felülmúlás” miféle drámai következményekkel járt.


Több mint negyedszázada kezdtem feltárni ezt a történetet, s az eltelt idő felezőpontján összegeztem kutatásaimat Povl Bang-Jensenről szóló könyvemben. Annak a dán diplomatának a sorsát rekonstruáltam, aki a „magyar ügy” – ami az ENSZ-terminológia szerint a magyar forradalmat, majd annak leverését jelentette – egyik legfontosabb szereplője volt, s aki nemcsak tevékenységével, hanem egész sorsával, majd tragikus halálával is rávilágított azokra az ellentmondásokra, amelyek jelentősége nem csak egy sorsban, hanem sorsok tömegében mutatkozott meg, nem utolsó sorban a világszervezet sorsában is. Akkoriban azonban még nem nyíltak meg teljességükben az ENSZ irattárai – azóta csaknem igen. Akkor még nem ismerhettem meg a dán diplomata egyik legfontosabb munkatársának, Héderváry Klárának hatalmas iratgyűjteményét, amely az ENSZ vizsgálatának folyamatát dokumentálta, azóta ehhez is hozzáférhettem. Akkor még nem voltak kutathatók azok a titkosszolgálati iratok, amelyek egészen új és igen baljós narratíva lehetőségét tartalmazták – nem csak az ENSZ szempontjából, hanem egyebek mellett a forradalom külpolitikája kapcsán vagy az igen fontos szerepet játszó emigráció történetében – azóta itt is ezer és ezer oldal vált megismerhetővé. Akkor még nem olvashattam az egyik legteljesebb dokumentumgyűjteményt, amely – nem kevés paradoxiával – éppenséggel Ausztráliában található, ahonnan a „magyar ügyet” vizsgáló ENSZ-bizottság jelentéstevője érkezett, majd hozzájuk került a bizottság vezetése, és ami azóta nagyrészt szintén hozzáférhetővé vált. Akkor még nem tárult fel teljességében a magyar külügy és belügy megannyi irata, amelyekből rendkívül pontos képet alkothattam az események menetéről, és ezek lehetséges „forgatókönyveiről” – egyebek mellett arról, mi lett volna, ha alapelvei szerint jár el az ENSZ.


(Részlet az Előszóból)

2020. Szeptember 16. 11:53

Elérhetőségek

Pannon Egyetem - Kőszeg Kampusz

E-mail: info@pek.uni-pannon.hu
Telefon: 06 94 200 535
Cím: 9730 Kőszeg, Chernel u. 14.

Nyitvatartás:

Hétfő: 8.00 - 16.00
Kedd: 8.00 - 16.00
Szerda: 8.00 - 16.00
Csütörtök: 8.00 - 16.00
Péntek: 8.00 - 13.30

Kampusz

Kőszeg: Ahol multidiszciplináris látásmód uralkodik, ahol a kritikai gondolkodást tanítják és ahol a múlt és a jövő találkozik.
A kampusz Nyugat-Magyarországon, Kőszeg szívében fekszik. A történelmi kisváros hangulatos, páratlan környezete kiváló lehetőséget biztosít a minőségi tudás elsajátításához.

A Kőszegi Kampusz nem csak értékes diplomát kínál, hanem azt is lehetővé teszi, hogy a hallgatók vezető kutatók irányításával élvonalbeli kutatásokban vegyenek részt: a hallgatóink abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy az Egyetem és a Kampusz mellett a közelmúltban alapított „Instute of Advanced Studies Kőszeg” (iASK) kutatóintézet munkájában is részt vegyenek. 

Kőszeg: A jövő itt kezdődik.